Ugrás a tartalomra
,

Memóriatechnikák: az emlékezetpalota és társai

Ősi trükkök és modern kutatások – gyakorlati példákkal.

Lila árnyalatú áttetsző kockák egymás mellett

A jó memória nem csak adottság kérdése. A memóriabajnokok többsége nem rendkívüli emlékezettel született, hanem technikákat használ, amelyeket bárki megtanulhat. Ebben a cikkben a legismertebb módszereket mutatjuk be, és azt is, hogyan építheted be őket a tanulásba.

Az emlékezetpalota (loci-módszer)

A loci-módszer az egyik legrégebbi ismert memóriatechnika. Az ókori hagyomány Szimónidész görög költőhöz köti, a római szónoki iskolák pedig kifejezetten tanították. A lényege, hogy egy jól ismert helyszín – például a lakásod – pontjaihoz képeket kapcsolsz, és amikor fel akarod idézni az információt, gondolatban végigsétálsz az útvonalon.

Így próbáld ki

  1. Válassz egy jól ismert útvonalat, például a bejárati ajtótól a konyháig, és jelölj ki rajta tíz állomást.
  2. A megjegyzendő elemekből készíts élénk, szokatlan, akár mulatságos képeket.
  3. Helyezd el a képeket sorban az állomásokon.
  4. Felidézéskor sétálj végig gondolatban az útvonalon.

Ha például egy bevásárlólistát akarsz megjegyezni, elképzelheted, hogy a bejárati ajtón egy óriási kenyér próbál bepréselődni, a cipősszekrényből tej folyik ki, a fogason pedig almák lógnak. Minél képszerűbb és szokatlanabb a jelenet, annál könnyebb felidézni.

Csoportosítás

Egy tizenegy jegyű telefonszám nehezen megjegyezhető tizenegy külön számjegyként, de könnyebb három-négy csoportként. Ez a csoportosítás elve, amely a munkamemória korlátait kerüli meg: kevesebb, de nagyobb egységet kell fejben tartani. Tanulásnál ugyanez a helyzet a fogalmakkal: ha egy témakör elemeit kategóriákba rendezed, könnyebben megjegyzed őket.

Időzített ismétlés

Hermann Ebbinghaus a 19. század végén saját magán vizsgálta, milyen gyorsan felejtünk. Az általa leírt felejtési görbe szerint az új információ nagy része gyorsan elhalványul, ha nem ismételjük. Az időzített ismétlés ezt használja ki: az ismétléseket egyre hosszabb időközönként végezzük – például egy nap, három nap, egy hét, két hét múlva.

Sok tanulókártya-alkalmazás automatikusan ütemezi az ismétléseket aszerint, hogy mennyire ment jól egy-egy kártya. Papíron is működik: tedd külön dobozba a jól tudott és a még bizonytalan kártyákat, és a bizonytalanokat ismételd gyakrabban.

Felidézéses gyakorlás

Az egyik legjobban alátámasztott tanulási módszer a felidézés: ahelyett, hogy újra meg újra elolvasnád a jegyzeteidet, csukd be őket, és próbáld meg felidézni, amit tanultál. Henry Roediger és Jeffrey Karpicke 2006-os vizsgálatában azok, akik a tanulás során tesztelték magukat, egy héttel később többre emlékeztek, mint azok, akik csak ismételten olvasták a szöveget. A felidézés nehezebbnek érződik, de éppen ez erősíti az emléknyomot.

Betűszók és rímek

A rövid listák megjegyzésére jók a betűszók és a mondókák. Sokan iskolai mondókákból tudják a bolygók sorrendjét vagy egy-egy nyelvtani szabályt. Ezek a módszerek kevésbé alkalmasak összetett tudásra, de egy-egy felsorolás megjegyzésére hatékonyak.

Melyik technikát mikor használd?

  • Listák, sorrendek: emlékezetpalota, betűszók.
  • Számok: csoportosítás, esetleg számokhoz rendelt képek.
  • Tananyag, szókincs: időzített ismétlés és felidézéses gyakorlás.
  • Nevek: kapcsold a nevet egy feltűnő tulajdonsághoz, és ismételd meg a beszélgetés során.

Gyakori hibák a memóriatechnikák használatában

Az egyik leggyakoribb hiba, hogy túl sok információt próbálunk egyszerre elhelyezni egy emlékezetpalotában, mielőtt az útvonal igazán ismerős lenne. Kezdetben elég öt-tíz állomás. A másik, hogy a képek nem elég élénkek: egy szürke, hétköznapi jelenetet könnyű elfelejteni, egy abszurd, mozgalmas képet nehezebb. Végül sokan csak egyszer „pakolják be” az információt, pedig a technika is ismétléssel válik igazán megbízhatóvá – néhány napig érdemes rendszeresen végigsétálni az útvonalon.

Fontos az is, hogy a technikák nem helyettesítik a megértést. Egy emlékezetpalotával megjegyezhető egy fogalomlista, de a fogalmak jelentését és kapcsolatait meg kell érteni ahhoz, hogy a tudást használni is tudjuk. A legjobb eredményt az hozza, ha a memóriatechnikákat a tananyag átgondolásával, saját szavas összefoglalással és rendszeres felidézéssel kombinálod.

Összefoglalás

A memóriatechnikák nem trükkök, hanem az emlékezet működésére épülő módszerek. Az emlékezetpalota a térbeli és képi emlékezetet használja, a csoportosítás a munkamemóriát kíméli, az időzített ismétlés és a felidézés pedig tartósabbá teszi a tudást. Kezdd egy egyszerű bevásárlólistával – meglepődsz, milyen jól működik. Ha már magabiztosan megy, próbáld ki egy tananyag kulcsfogalmain, egy beszéd vázlatán vagy egy idegen nyelvű szólista első tíz szaván is – így hamar kiderül, melyik technika illik leginkább a te gondolkodásodhoz.

Források

  1. Test-enhanced learning (Roediger & Karpicke) (Psychological Science, 2006)
  2. Method of loci – áttekintés (Wikipedia)

Hasznos volt ez a cikk?

Névtelen visszajelzés: IP-címet nem tárolunk, cikkenként egy szavazat számít.

Következő cikk

A munkamemória szerepe a tanulásban

A munkamemória az agy „munkaasztala”: itt tartjuk és alakítjuk az épp szükséges információt. Mit tudunk a kapacitásáról, és hogyan tanulhatunk úgy…

4 perc olvasás

Neked ajánljuk

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük